Ön jelenleg itt jár  Progresszív városföldrajz (NKFIH)


  Progresszív városföldrajz (NKFIH) - Összefoglaló




A kutatás zárójelentése



A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára


A 21. század a kreativitás, a digitalizáció és az innováció kora. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben a kreatív és okos városok fejlődésével, valamint az innováció és versenyképesség szerepével foglalkozó földrajzi kutatások a geográfia homlokterébe kerültek. A kutatás általános célja, hogy megvizsgáljuk a kreatív gazdaság, a digitális/smart fejlesztések és az innováció földrajzi (területi és településkategória szintű) különbségeit Magyarországon és ezen gazdasági folyamatok szerepét feltárjuk a városok versenyképességének földrajzi sajátosságaiban. A projekt speciális céljai az alábbiak: 1) A magyar városok versenyképességének földrajzi vizsgálata nemzetközi módszertanra alapozva; 2) A kreatív gazdaság (kreatív és tudásintenzív iparágak) helyzete a városokban és a városkategóriák között tapasztalható területi és fejlettségbeli különbségek karakterisztikája; 3) A digitalizáció és a smart fejlesztések földrajza és fejlődési tendenciái a magyar városokban; 4) Az innováció szerepének összehasonlító vizsgálata a városkategóriák szintjén és a legfontosabb területi különbségek feltárása; 5) A kreatív, digitális/smart és innovációs csomópontok meghatározása a magyar településhálózatban, illetve ezen folyamatok és a versenyképesség közötti földrajzi, területi és társadalmi összefüggések feltárása. A fenti általános és speciális célkitűzéseket statisztikai (KSH nemzeti számlák, TEAOR) és big data (mobilcella-információs) adatbázisok elemzésével, valamint empirikus vizsgálatok komplex alkalmazásával valósítjuk meg, eredményeinket digitálisan vizualizáljuk és térképezzük.



Mi a kutatás alapkérdése?


A kutatás alapkérdése az, hogy a kreatív gazdaság, a digitalizáció és a smart megoldások alkalmazása, valamint az innováció milyen mértékben járul hozzá a magyar városok versenyképességének növeléséhez és milyen földrajzi és területi mintázatok rajzolódnak ki a városhálózaton belül? Kiinduló hipotézisünk szerint a kreatív, okos és innovatív várossá válás alapvetően növeli a városok versenyképességét, azonban az egyes városkategóriák szintjén az útfüggőség miatt jelentős területi különbségeket fedezhetünk fel Magyarországon. Ily módon a fenti folyamatok versenyképesség-növelő hatása jelentős földrajzi különbségeket mutat és az egyes városkategóriák szintjén eltérő módon és mechanizmusokon keresztül jelentkezik. Kutatásunkkal az alábbi részkérdésekre keressük a választ:
- Milyen földrajzi (területi, regionális) különbségek fedezhetők fel a magyar városok versenyképességében?
- Milyen relatív pozícióval rendelkeznek a városok a kreatív gazdaság, a digitalizáció és az innováció területén, illetve mit mutat a különböző városkategóriák területi karakterisztikája?
- Melyek a kreatív, digitális és innovációs csomópontok a magyar városhálózatban, melyek a hubok előfordulásának legfontosabb földrajzi jellemzői?
- Milyen földrajzi összefüggések és hatásmechanizmusok vannak a városok versenyképessége és a kreatív, smart és innovációs fejlettség és potenciál között?
- Mi jellemzi a jövő generációinak (X, Y és Z generáció) digitális kultúráját, milyen területi és társadalmi folyamatok vázolhatók fel?
- Melyek a nemzetközi trendek és az összehasonlító elemzések legfontosabb tapasztalatai?



Mi a kutatás jelentősége?


Az innováció és versenyképesség földrajza, a kreatív és az okos városok fejlődésének vizsgálata a mainstream kutatási témák közé tartoznak a rendszerváltozás óta, s meghatározó városfejlesztési koncepciókká nőtték ki magukat a nemzetközi és hazai várospolitikában. A kutatás erőssége és egyben egyedisége, hogy a négy kérdéskört ötvözi, és a kreatív gazdaság, a digitalizáció, illetve smart fejlesztések, valamint az innováció és a versenyképesség földrajzi összefüggéseit komplex módon vizsgálja a városok és a magyar városhálózat esetében. Ezzel a kutatás úttörő szerepet vállal a hazai városok és városhálózat nemzetközi fejlődési trendekre támaszkodó, merőben új szemléletű és megközelítésű, korábban még nem alkalmazott földrajzi vizsgálatában. Az alapkutatástól az alábbi új tudományos eredmények várhatók:
- A magyar városok versenyképességi sorrendjének felállítása a WEF és az IMD nemzetközi módszertanát alkalmazva
- Az egyes városkategóriákon belül a versenyképesség földrajzi jellemzőinek feltárása
- A kreatív gazdaság legfontosabb országos, regionális, megyei és települési szintű fejlődési folyamatainak feltárása, a kreatív és tudásintenzív iparágak csomópontjainak (vezető településeinek) meghatározása, kreatív várossorrend felállítása
- A digitalizáció földrajzi jellegzetességeinek, aktuális fejlődési tendenciáinak feltárása a magyar városhálózatban, a smart fejlesztések elterjedése a magyar városhálózatban, okos városok sorrendje
- A mobilhálózat cellainformációinak (big data) segítségével digitális csomópontok (a legfontosabb mozgásfolyamatok és áramlatok) meghatározása, valamint a mobileszközök használatának területi és társadalmi jellegzetességei
- Innovációs sorrend a magyar városok esetében, a városhálózat innovációs csomópontjainak, és azok területi jellemzőinek feltárása
- A kreatív gazdaság, a digitalizáció és az innováció hatásmechanizmusa és szerepe a városok versenyképességének földrajzában (összehasonlító vizsgálatok a települési sorrendek és a csomópontok területi karakterisztikái alapján)
- A várospolitika számára javaslatok megfogalmazása a kreatív gazdaság, smart megoldások és innovációk sikeres alkalmazására (best practice és know-how) a versenyképesség növelése érdekében



A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára


A 21. század a kreativitás, a digitalizáció és az innováció kora, az egyes országok gazdaságának fejlődését és a városok versenyképességét pedig egyre inkább ezen folyamatok határozzák meg. A kutatás fő kérdése az, hogy a kreatív gazdaság, az előre haladó digitalizáció és okos (smart) fejlesztések, valamint az innováció hogyan befolyásolják a városok versenyképességének földrajzi jellegzetességeit. A kutatás újdonsága, hogy a fenti négy folyamatot együttesen, komplex módon vizsgálja. A kutatás keretében statisztikai adatok, big data adatbázisok és empirikus felmérések (kérdőívek, szakmai interjúk) segítségével meghatározzuk a magyar városok versenyképességi sorrendjét, valamint a kreatív, digitális és innovációs csomópontokat, vagyis azon városok körét, amelyek ezen a téren kiemelkedő szerepet játszanak. Feltárjuk, hogy a különböző városkategóriákban, vagyis a különböző méretű városokban milyen hatásmechanizmusokon keresztül érvényesülnek a kreativitás, a digitalizáció és az innováció, illetve ezek hogyan befolyásolják a vizsgált városok versenyképességét. A kutatás a fenti gazdasági folyamatok legfontosabb földrajzi, területi és társadalmi jellemzőit vázolja fel. A kutatás végső soron arra keresi a választ, hogy érdemes-e a városoknak kreatív, okos (smart) és innovatív megoldásokat alkalmazniuk a várospolitikában és a városfejlesztésben? Miért, hogyan és mely városoknak érdemes kreatív, okos és innovatív várossá válniuk és milyen földrajzi, illetve területi különbségek mutathatók ki ezen a téren Magyarországon?


Letöltés .pdf-ben


  Progresszív városföldrajz (NKFIH) - Munkaterv




A projekt során elvégzendő kutatás az alábbi munkacsomagokra (work package – WP) osztható fel:


WP1 – A kutatás elméleti és módszertani megalapozása, konceptualizáció és operacionalizáció


Munkacsomag futamideje: 6 hónap
Munkacsomag ideje: 2018.11.01. – 2019.04.30.
Kutatási feladat: A nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozása, a kutatás módszertani alapjainak lerakása

Várható eredmények: A kutatás konceptualizációja és operacionalizációja


WP2 – Az okos városok és a digitalizáció földrajzi jellemzői

Munkacsomag teljes futamideje: 13 hónap
Munkacsomag ideje: 2019.01.01. – 2020.01.31.


WP2.1 A digitalizáció területi mintázatai és hálózatai

Munkacsomag futamideje: 10 hónap
Munkacsomag ideje: 2019.01.01. – 2019.10.31.

Kutatási feladat: A digitalizáció fokának, aktuális területi fejlődési tendenciáinak feltárása a magyar városhálózatban; A magyar városok innováció- és tudástranszfer-hálózatban elfoglalt pozíciói alapján a területi centrum/periféria viszonyok feltérképezése. A kutatásba bevont városok száma: 346. Alkalmazott módszerek: A Telekom mobilhálózat telekommunikációs cellainformációinak (big data) elemzése és értékelése

Várható eredmények: A mobilhasználat digitális csomópontjainak, legfontosabb mozgásfolyamatainak, áramlatainak és kapcsolatainak feltárása; A városi társadalmon belül az X, Y és Z generáció digitális beágyazottságának területi és társadalmi folyamatainak feltárása; Az eredmények vizualizációja és térképezése


WP2.2 Okos városok és smart fejlesztések a magyar városokban

Munkacsomag futamideje: 10 hónap
Munkacsomag ideje: 2019.04.01. – 2020.01.31.

Kutatási feladat: A smart fejlesztések elterjedése és területi mintázatai a magyar városhálózatban, Okos városok sorrendjének felállítása; A mobileszközök használatának területi és társadalmi jellegzetességei

Alkalmazott módszerek: Big dataállományok értékelése, fejlesztési dokumentumok tartalomelemzése, 5 szakértői mélyinterjú felvétele

Várható eredmények: A smart fejlesztések és az okos város koncepciójának területi viszonyai Magyarországon; A smart fejlesztésekben élenjáró és lemaradó városok földrajzi jellemzői;


WP3 A kreatív gazdaság és az innováció földrajzi jellemzői

Munkacsomag teljes futamideje: 10 hónap
Munkacsomag ideje: 2019.11.01. – 2020.08.31.


WP3.1 A kreatív gazdaság területi mintázatai és csomópontjai a városhálózatban

Munkacsomag futamideje: 10 hónap
Munkacsomag ideje: 2019.11.01. – 2020.08.31.
Kutatási feladat: A kreatív gazdaság országos, regionális, megyei és települési szintű fejlődési folyamatainak feltárása, a kreatív és tudásintenzív iparágak csomópontjainak (vezető településeinek) meghatározása, várossorrend felállítása a kreatív gazdaság súlya alapján. A kutatásba bevont városok száma: 346. Alkalmazott módszerek: Statisztikai adatbázisok elemzése (KSH Nemzeti Számlák, TEAOR kódok segítségével) a kreatív is tudásintenzív iparágakban tevékeny cégek és foglalkoztatottak száma és a bevételek mértéke alapján; Online települési kérdőívek (346); 5 szakértői mélyinterjú felvétele
Várható eredmények: A kreatív gazdaság csomópontjainak, vezető városainak földrajzi jellemzői; A kreatív gazdaság terén lemaradó városok földrajzi jellemzői. Az eredmények vizualizációja és térképezése


WP3.2 Az innováció területi mintázatai és csomópontjai a városhálózatban

Munkacsomag futamideje: 10 hónap
Munkacsomag ideje: 2019.11.01. – 2020.08.31.

Kutatási feladat: Az innováció területi mintázatainak feltárása a városhálózatban, innovációs sorrend felállítása a magyar városok esetében, a városhálózat innovációs csomópontjainak, és azok területi jellemzőinek feltárása. A kutatásba bevont városok száma: 346.
Alkalmazott módszerek: Statisztikai adatbázisok elemzése (KSH Nemzeti Számlák, TEAOR kódok, valamint a KSH CIS felmérések adatbázisai segítségével); Online települési kérdőívek (346); 5 szakértői mélyinterjú felvétele;
Várható eredmények: Az innováció vezető városainak, csomópontjainak földrajzi jellemzői és területi mintázatai; Az innováció terén lemaradó városok földrajzi és területi jellemzői jellemzői. Az eredmények vizualizációja és térképezése

WP4 A városok versenyképességének földrajzi jellemzői

Munkacsomag futamideje: 9 hónap
Munkacsomag ideje: 2020.06.01. – 2021.02.28.

Kutatási feladat: A városok versenyképességének vizsgálata kvantitatív módszerekkel, versenyképességi sorrend felállítása a hazai városállományra. A versenyképesség földrajzi és területi jellemzőinek feltárása. A kutatásba bevont városok száma: 346. Nemzetközi összehasonlító elemzések Alkalmazott módszerek: World Economic Forum (WEF) és az International Institute for Management Development (IMD) szervezetek által használt versenyképességi módszertan adaptálásával várossorrend felállítása; 5 szakértői mélyinterjú felvétele;
Várható eredmények: Az egyes városkategóriákon belül a versenyképesség földrajzi jellemzőinek és területi mintázatainak megrajzolása; Budapest, Prága, Pozsony, Prága és Bécs összehasonlító elemzése; Az eredmények vizualizációja és térképezése


WP5 A kutatás tudományos eredményeinek szintézise

Munkacsomag futamideje: 8 hónap
Munkacsomag ideje: 2021.03.01. – 2021.10.31.

Kutatási feladat: A kreatív gazdaság, digitalizáció, innováció és versenyképesség földrajzát érintő kutatási eredmények összefoglalása, szintetizálása, a szinergiák feltárása. Összehasonlító vizsgálatok a települési sorrendek és a csomópontok területi karakterisztikája alapján.
Várható eredmények: A kreatív gazdaság, a digitalizáció és az innováció hatásmechanizmusa és szerepe a versenyképességben. Az eredmények vizualizációja és térképezése


WP6 A kutatás eredményeinek disszeminációja Munkacsomag futamideje: 36 hónap Munkacsomag ideje: 2018.11.01. – 2021.10.31.
Várható eredmények: 1 szakmai honlap üzemeltetése a projekt teljes futamideje alatt és az azt követő 5 éves fenntartási időszakban; 1 tematikus szám megjelentetése lektorált és rangos hazai folyóiratban; részvétel legalább 2 külföldi, nemzetközi konferencián; részvétel legalább 4 hazai konferencián; 4 magyar nyelvű publikáció Q3-Q4 szintű folyóiratban; legalább 2 nemzetközi publikáció Q1-Q4 besorolású folyóiratban;









www.varosrehabilitacio.net  | Egedy Tamás © 2021 | Frissítve: 2021.11.09.